2.fejezet / 2.rész : Problem

-Kicsit későre jár, nem? - kérdezte Mark szomszédja mikor elhaladtunk a házuk előtt.
Nem vettünk tudomást a szemrehányásáról, kézenfogva mentünk tovább, majd mikor egy másik ház elé értünk, megálltunk. Szemből a házon 2 átlagos méretű ablak volt, de nem lehetett belátni rajtuk, mert a rolót lehúzták. A két ablak között, a nagyon kopott, piszkos sárga falon egy repedésvonal húzódott, s abból néhány szál fű állt ki. Az előttünk lévő kertben a fű frissen volt nyírva, és a közepén egy bokrokat kikerülő, kacskaringós járda futott a hatalmas fa ajtóig, ami a bal oldali ablak mellett volt.
-Ez az én házam - szólt Mark, és elindult a kis betonúton a kuckó felé.
Követtem őt egészen az ajtóig, majd mikor kattant a zár, be a házba.
A falak itt mészfehérek voltak, s néhány vallásos kép emlékeztetett arra, hogy itt valaha tényleg egy idős asszony élt. -Legalábbis Mark nem említette, hogy ő maga mélyen vallásos. - A keskeny előszoba folyosóról az első jobboldali ajtó a nappaliba vezetett. Ahogy Mark is oda vezetett engem, majd felkapcsolta  a lámpát.
A helységben 1 hatalmas asztal és egy kb. 15 személyes kanapé volt, plusz egy kandalló, ami felett egy óriási Mária portré volt. Mark leült a kanapéra, és akárcsak én az első éjjel, megpaskolta a helyet maga mellett.
-Jó nagy mi? - kérdezte megvillantva hófehér fogait.
Bólintottam és leültem mellé.
-Rendes Anyudtól, hogy elengedett velem.
-Főleg, hogy azt hiszi bobozni mentünk - feleltem kacsintva.
Megfogta a kezemet , felemelt a másikkal és maga felé fordított.
-Ezt hogy csináltad? - kérdeztem szájtátva - Tudom, hogy 58 kg nem nehéz annyira, de te félkézzel megemeltél!
-Hát...Nem tudom.
-Olyan erős vagy mostanában.
-Eddig talán nem voltam? - kérdezett vissza és nyelvet öltött rám.
-De... De te is tudod, hogy nem úgy értettem.
Elengedte a kezem, felállt és a kandallóhoz lépett.
-Mit csinálsz? - néztem utána.
Megfogta a kandalló szélét, és mintha csak hóba vagy valami puha, lágy dologba nyúlna, kiemelt belőle egy darabot. A kezében forgatta amit kivett és hümmögött.
-Hát... Értem miről beszélsz... - suttogta.
Ekkor váratlanul térdre esett.
-MARK!!!
Gerince behajlott,  ezzel a fejét a háta mögé kényszerítve, karjai megfeszültek és ujjai végén a körmök megnyúltak.
-MARK!!! - kiáltottam ismét kétségbeesetten.
Rám nézett és szeme ismét sárgán izzott. Haján megint átfutottak a vöröses-sárga fénynyalábok, majd a mellkasán végigfutva megperzselték egész testét.
-Úristen... - szóltam ismét elhalóan.
És ekkor történt meg...
Mark haja nőni kezdett, majd egész testén burjánzott a szőr. Majdnem 10 cm vastag bunda nőtt rajta!!! Végtagjai furcsán hullámozni kezdtek, arca megnyúlt és az egész 5 perces történés után már nem Mark volt velem szemben. A villany kiégett és az egyetlen fényforrás a szobában ő volt. Mark, a farkas. 4 mancsán állva felém nézett sárga szemeivel és vicsorgott.
Azon nyomban felpattantam, de az ajtó becsapódott előttem. Mintha ő irányított volna mindent a szobában. De ez lehetetlen. Nem történhet ilyen! Ez egyszerűen irracionális!
Megfordultam és a farkasra néztem, aki még mindig vicsorgott, majd szépen, kimért léptekkel megindult felém. Reszkettem félelmemben. Innen nincs menekvés. Beengedtem az életembe egy....vérfarkast! Igen, ez volt az a szó... Vérfarkas. És most meg fog ölni. Egyre közelebb jött hozzám, majd megállt a lábam előtt. Feje az én fejemnél volt, nem volt magasabb nálam. Szájából átható bűz áradt és én ismét megremegtem. Éreztem, hogy el fogok esni. Összeesek és Mark megöl. De nem történt semmi. A farkas rám nézett és semmi... Legalábbis azt hittem.
Ekkor hirtelen mancsa megindult felém és megkarmolt. Aztán a pofája is megindult és elharapta a nyakam.
És nem fájt.
Még csak fel sem ordítottam. Egy pillanatig azt hittem álmodom. De ekkor a farkas ellökött, és kirohant a házból.
Összeestem a lökéstől.
Lent feküdtem a földön, és végigtapogattam magam. A nyakamon hatalmas lyuk tátongott, de nem vérzett. Sem az oldalam. És ahogy így tapogattam magam, egyszer csak elsötétült a kép.
És én azt hittem mindennek vége.